A hosszúra tervezett hétvégén nincs is idő olyan sok mindenre

Azon tűnődtem, hogy bár nincs olyan nap, amikor ne jutna eszembe írni, mégis eljön az éjfél és nem kerül rá negyed óra. Most viszont szabadnapot kértem péntekre és hétfőre és nagyon hosszú a listám, de ennek is bele kell férnie. Mintha érezném, hogy sok kihagyás után talán csak az első lépés nehéz, aztán

Munka-munka-s egyebek

Már megint elvonási tüneteket produkált a blogírás hiánya. Az utóbbi időben minden nap hatszor eszembe jutott, hogy erről vagy amarról de jó lenne írni, egyre többen kérdezték, hogy akkor most már tényleg nem lesz folytatás? Én közben egyáltalán nem akartam kitenni a pontot a végére, de néha a körülmények diktálnak.

Azt hittem, igazából a 4 óra nem is számít

Úgy gondoltam, hogy Pocokot reggel elviszem suliba, Kistit jó kezekben hagyom, mert Erzsike néni játszik vele egész délelőtt, megeteti, gondját viseli, mesél neki és elaltatja. Mire hazajövök, már békésen pihen, közben én is tudok rakosgatni, majd indulhatunk délután Pocok után és gyakorlatilag észre sem veszik, hogy nem voltam otthon. Főleg a lányomról hittem, hogy egyáltalán…

Első munkahét után

Az első nap a munkás emberek világában kimondottan jól telt. Azt hiszem úgy éreztem, hogy ez végre egy kis változatosság a délelőtti mindennapokban és meglepődtem, hogy milyen jól esik kimozdulni otthonról, békében meginni két csésze kávét és még egy bögre teát is, kiflit majszolgatni e-mail olvasás közben, felnőttekkel beszélni komoly dolgokról. Aztán úgy szerda magasságában,…

Mit tennétek az utolsó szabad héten?

Azt hiszem írtam már róla, hogy milyen boldog nyugodtsággal hagytam a hátam mögött a munkámat két éve, amikor a pocakom már túl gömbölyű volt ahhoz, hogy kényelmesen elférjünk az irodában az asztal mellett. Ez a békességes érzés az idei év elejéig tartott, mert

Mindennapi gondok ha az ember NEM a homokozóban lakik

Ezzel szoktam poénkodni. Jó reggelt, Szívem, mi újság a homokozóban? Mármint a sivatag közepén. Ománban. 55 fokban. Jobban telik ez a három hét mint a decemberi gondolom azért, mert épp nincsenek ünnepek. Csak a hétköznapok. De azok cseresznyével érkeznek. A tetejükön.

3 áprilisi nap

Nem tudtuk pontosan, hogy mikor indul István Ománba. Munkálatfüggő. Hívják, és menni kell, valamikor a hónap végén. Ezzel számoltunk egész áprilisban, ezért ültük meg a neves szülinapomat két héttel korábban, a Pocokéval összevontan. Aztán a hét elején érkezett az e-mail: elsejétől lesz rá szükség a sivatagi katlannál. Ehhez képest a szerződését 28-tól állították ki (nyilván…

December Ománban

Istvánt el fogják küldeni decemberben Ománba éjszakai váltásnak. Valószínűleg hiába próbál majd kibújni alóla, hiába igyekszünk itt-ott cselezni, ez most nem fog menni. Sok a geológus a cégnél, a legtöbb jóval kevésbé elfoglalt mint ő. Arról már ne is beszéljünk, hogy a szokásos fontos családi ünnepek mellett akkor lesz Kistinek az első születésnapja, az első Karácsonya….

Fárasztó mindennapok a molnál

Már én is unom, hogy mennyire nem szeretem a molt. Mármint a magyar nagyvállalatot, nem a benzinkutakat, mert továbbra is rendszeresen ott tankolunk annak ellenére, hogy már senki nem emlékszik, hogy miért. Örülök, hogy Istvánnak van munkája. Olyan amilyen, fizet ahogy fizet, együtt vagyunk amennyit együtt vagyunk, de mégiscsak ebből törlesztjük a lakás részleteit és ebből…

Német cégek Erdélyben

Mostanig azt hittem, hogy nagy szerencsém volt mindig a német nyelvtudásommal, mert az húzott ki a pácból olyankor, amikor munkát kerestem. Úgy tűnik ez tud olyan plusz lenni, ami már nem egyszer megkülönböztetett több tíz másik jelentkezőtől. A tegnap azonban húztam egy vonalat az életemben és úgy döntöttem, hogy soha többé nem jelentkezem német tőkéjű…

Kamerun

A fővárosa Douala. És nagyon közel van az Egyenlítőhöz. Fogalmam sincs, hogy mennyire biztonságos hely. Igazság szerint félek utánaolvasni, pedig manapság három klikk és öt perc elég volna hozzá, hogy az ember az alapokról informálódjon. Ami biztos, hogy István

Vállalkozás

Ma kaptam egy sms-t a régi főnökömtől, melyben azt írja, hogy épp keres még egy engem. Vagyis pont olyan embert, mint én. És a munkaköri leírásba is azt kell írja, hogy akit keres az olyan kell legyen, mint én. Ennél nagyobb ajánlólevelet egy következő állásra az ember nem is kívánhatna. Jól esett, szó ami szó….

Ünnepi nosztalgia

A ShoeBox és az ünnepek kapcsán rátévedtem a régi céges fotóalbumokra és igazság szerint fájt nagyon a szívem. Olyan dolgokról tanúskodnak, amelyek voltak, de már nincsenek, és nem tudom, ha lesznek még valaha. Itt biztosan nem. Lehet, hogy ez az állapot túlontúl szentimentális s nem kevés köze van a módosult hormonállapotomhoz. Nem igazság, hogy egyesek…

Végeláthatatlan szabadság

Múlt hétfőn kezdődött. Ami elől pontosan két évvel ez előtt futva menekültem, most visszatért mégpedig olyan formában, amit igazán, szívből, nagyon vártam. Az ember dolgozhat ugye 65-70 éves koráig, optimista verzióban. Sőt, aki igazán szereti a munkáját, annak ez bármilyen rondán hangzik is, nem teher. Ebben bízom én is. Ez a alatt a hosszú negyven…

Plantam fapte bune

Nagyon eseménydús hétvégénk volt. Képzeld, szombaton erdőt ültettünk. Azt mondják, hogy a legjobb időpont elültetni egy fát