Búcsúm Szegedtől

Nyilvánvaló volt, hogy eljön ez a nap, csak én úgy képzeltem, hogy majd én is ott leszek, készítek egy utolsó fotót az ablakból, végigsimítom a kanapét, elköszönök attól a pár kedves embertől, akiket a túl szellősre sikerült kétlakiságunk alatt sikerült megismerni s végül együtt becsukjuk az albérletünk ajtaját. Három évig második otthonunkként szolgált az a…