With the grace of a woman, not the grief of a child

Szembe jött velem ma reggel ez az idézet, magyarul, de megleltem eredetiben és így még sokkal jobban tetszik. Mindenhol az áll, hogy egy bizonyos Veronica Shoffstall a szerzője, de róla végképp nem találtam semmit a neten. Az biztos, hogy nem publikált író vagy költő és általában az idézetek értékén sokat szokott rontani az, ha csak az édesanyja…

Elballagott az esztendő

Nincs olyan évvége, hogy az Oszibácsi (Kővirág Együttes) énekét meg ne hallgatnám. Ötször. Nem tudom, hogy mikor fognak erről feltölteni egy videót is, hogy megoszthassam újra és újra, egyelőre megelégszünk a hangfelvétellel, mely itt elérhető (klikk). Benne van ebben a versben minden, amit a magyar népi hagyomány szerint igazán jelent a szilveszter. Hallgasd csak! Kányádi Sándor…

Farsang

Farsangi hét volt az oviban. Pocok sajnos a betegsége miatt lemaradt róla, pedig minden napra kitaláltak valami mókát az óvónők és jelmezben lehetett járni egész héten. Tegnapra még egy arcfestőt is hívtak. Ha tudná a lányom, nem volna könnyű megvigasztalni. Milyen klassz amikor még nem tudnak olvasni… 😉 Csütörtökön volt a tényleges farsangi mulatság. Erre…

Évnyitó az óvodában

Az évnyitó istentisztelet mindig megnyugtatja a lelkem. Azon gondolkodom, hogy mennyivel jobb ez így, mint máshol. Igen, azt hiszem a nyugalom a jó szó arra, amit legbelül éreztem tegnap délben a tiszteletes úr biztató és pontosan, szeretettel megfogalmazott szavait hallván. Csak arra tudtam gondolni, hogy ide akarunk tartozni míg a világ és még két nap….

Szilágyi Domokos – Nyár

A nyár felénél tartunk. Tudom, hogy a kalendárium nem felel meg az évszakoknak, és hogy gyakorlatilag a tavasznak június 21-én van vége, tehát a félidőt is messze kell (szerencsére) keresni még, de nem tehetek róla, ilyenkor némileg nosztalgikussá változom. Azt mondom, hogy ha mostanig csak bemelegítettünk, ha nem éreztük azért még úgy, hogy a strandon…

József Attila – Isten

Láttam Uram, a hegyeidet S olyan kicsike vagyok én. Szeretnék nagy lenni, hozzád hasonló, Hogy küszöbödre ülhessek, Uram. Odatenném a szivemet, De apró szivem hogy tetszene néked? Roppant hegyeid dobogásában Elvész ő gyönge dadogása S ágyam alatt hál meg a bánat: Mért nem tudom hát sokkal szebben? Mint a hegyek és mint a füvek Szivükben…