A barátok, otthon vannak

Kellett a covidos őrült időszak ahhoz, hogy megtanuljuk értékelni azt, amiről korábban azt hittük, hogy jogos jussunk: a barátokkal szabadon eltölthető időt. Mikor világgá mentünk, ezt az akkor már nehezen megszerezhető örömforrást teljesen kiiktattuk az életünkből. Lettek új barátok, akiket a kalandunknak köszönhetünk, és ez boldogság – nélkülük sokkal üresebbek lettek volna a norvég napok. Mégis ami a legjobban hiányzott azok az igazi ölelések és az összenevetős pillanatok, amikor valaki azt mondja, hogy emlékeztek amikor… és már mindenkinek folynak a könnyei még mielőtt a mondat végére jutottunk volna. Több mint 530 nap után végre megint otthon voltunk és bár az ünnepi keret tovább szűkítette a találkozásokra szánható időt, erőfeszítés nélkül megkerültek az órácskák. Annyira szívmelengető érzés, hogy sokan vagyunk, fontosak egymásnak. Nem tudok elég hálás lenni érte. Már amint Budapestre költöztünk, azonnal visszatért állandó programként a barátokkal töltött minőségi idő. Mindegyre felbukkant itt-ott egy mosolygós üzenet, hogy érkezem, találkozzunk. Jó hely ilyen szempontból is a főváros, itt előbb-utóbb megfordulnak az emberek. A legjobb szelfik ilyenkor készülnek. 😀

A Revolverheld zenéjét nagyon szeretem. Ez a dal a régi barátságokról szól és zseniális!

Revolverheld – Das kann uns keiner nehmen

Alte Freunde wiedertreffen
Nach all den Jahr’n
Wir hab’n alle viel erlebt
Und sind immer noch da

In der Kneipe an der Ecke
Uns’rer ersten Bar
Sieht es heute noch so aus
Wie in den Neunzigern

Manche sind geblieben
Und jeden Abend hier
Meine erste Liebe
Wirkt viel zu fein dafür

Wir sind wirklich so verschieden
Und komm’ heut von weit her
Doch unsre Freundschft ist geblieben
Denn uns verbindet mehr

Oooh, das kann uns keiner nehmen
Oooh, lasst uns die Gläser heben
Oooh, das kann uns keiner nehmen
Die Stadt wird hell und wir trinken auf’s Leben

Wir hab’n an jede Wand geschrieben
Dass wir da war’n
Und die Momente sind geblieben
Und sind nicht zu bezahlen

Jedes Dorf und jeden Tresen
Hab’n wir zusamm’ gesehen
Und wenn ich morgen drüber rede
Klingt das nach Spaß am Leben

Oooh, das kann uns keiner nehmen
Oooh, lasst uns die Gläser heben
Oooh, das kann uns keiner nehmen
Die Stadt wird hell und wir trinken auf’s Leben

Und in der Kneipe an der Ecke
Brennt noch immer das Licht
Wir trinken Schnaps, rauchen Kippen
Und verändern uns nicht

Und in der Kneipe an der Ecke
Brennt noch immer das Licht, immer das Licht
Und es ändert sich nicht

Das kann uns uns keiner nehmen

Oooh, das kann uns keiner nehmen
Oooh, lasst uns die Gläser heben
Oooh, das kann uns keiner nehmen
Die Stadt wird hell und wir trinken auf’s Leben

Oooh
Oooh
Oooh
Es ist 5 Uhr morgens und wir trinken auf’s Leben

2 hozzászólás Új írása

  1. bikmakk szerint:

    Bizony bizony…ritka jó dolog, hogy ilyen közel kerültetek! 😀 Ennél már csak Szeged lenne jobb, de nem vagyok telhetetlen! :))))Nagyon jó volt újra találkozni egy kicsit!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! 😀

    Kedvelik 1 személy

    1. Annamari szerint:

      Lesz ilyen sok-sok még! ❤

      Kedvelik 1 személy

Hozzászólás a(z) Annamari bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.