Karfiolkrémleves csicseriborsó-ropogóssal

A tél utolsó és a tavasz első heteit egy kísérlettel töltjük, melybe Istvánnal ketten fogtunk bele, s amellyel az a célunk, hogy kicsit drasztikus eszközökhöz nyúlván bár, de maradandó módon beleszoktassuk az étrendünkbe az egészségesebb hozzávalókat. István már kétszer abbahagyta, de azért visszaigazodott mindig, és eldöntöttük, hogy április közepéig kitartunk. Erről majd a kísérlet végén szándékomban áll írni egy jó hosszú beszámolót. Egyelőre a legnagyobb kihívást az igazán finom ételreceptek megtalálása jelenti, mert sokszor úgy érzem, hogy nem fogásokat eszem hanem csak hozzávalókat egymás mellett. Furcsa ez a gondolat és nem tudom, ha jól ki tudtam végül is fejezni, hogy mit érzek, de a saláta nekem nem fogás. Az maximum valamiféle előétel lenne.

Így kísérleteztem ki ezt az igen finom karfiolkrémlevest, mely vacsora gyanánt egészen jól illeszkedik a mindennapi étrendbe. Úgy készül, hogy kevés olajon megdínsztelek egy apróra vágott hagymát, hozzáadom a felvagdosott murkot – ezt is megfuttatom a szín miatt -, karfiolt (más zöldségekkel is kiegészíthető ezen a ponton) és felöntöm annyi vízzel, ami éppen ellepi. A fűszer só, bors és szerecsendió (ebből épp csak egy leheletnyi). Mikor megfőtt a zöldség, botmixerrel pürésítem és kókuszkrémmel krémesítem. Óriási tanulság számomra, hogy nem szükséges a krumpli vagy a zabpehely, a leves úgyis nagyon sűrű tud lenni, eddig eszembe sem jutott ezeket kihagyni belőle, de mostantól sosem teszek majd ilyesmit egyik krémlevesbe sem. A kókuszkrémet Norvégiában fedeztük fel, hihetetlenül finom. Konzervben kapható a török boltban és olyan sűrű mint a tejföl, közben édes és selymes, tökéletes tejszínpótló ilyen fajta ételekben. Ennek hiányában kókuszjoghurtot is el tudok képzelni helyettesítőnek.

A krémleves tetejéről persze hiányozna a ropogós, ha nem lenne, de a kenyér ezen a ponton kizárt. Alternatíva lehet a pirított magvak használata, de nekem eszembe jutott, hogy mindig is ki akartam próbálni a sült csicseriborsót, melyről az internet azt állítja, hogy a popcorn egészséges alternatívája. Szerintem állagra kicsit olyan, mintha a kakas ki nem pattogzott részét ennéd, persze puhább azért, könnyen elrágható. Íze többnyire a fűszerezéstől függ és bizony kenyérkocka helyett becsületesen megállta a helyét a levesben.

Úgy készül, hogy a száraz csicseriborsót meg kell főzni majd le kell csepegtetni és meg kell szárítani (hogy ne legyen nedves a felülete). A konzerves verzió is megfelel, ebben az esetben a főzést leszámítva ugyanúgy kell eljárni. Ez után tedd sütőpapírral bélelt tepsire őket és 190 fokon 35-40 perc alatt süsd ropogósra. Érdemes 10 percenként kicsit megrázni a tepsit, hogy egyenletesen piruljon minden oldal. Ugyanakkor figyelni kell a végén, mert erősen sütő-függő az idő, nem érdemes megégetni a csicseriborsót. Mikor elkészült, forrón töltsd egy tálba, gyorsan fújd be olajjal majd hintsd rá a kívánt fűszereket (ezeket érdemes előre összekeverni – só, bors, pirospaprika, csili, kömény… ki amit szeret) és keverd jól össze. Ropogtatni csak akkor érdemes, ha már szobahőmérsékletűre hűlt.

Bármilyen tuti “mindenmentes” receptötletet szívesen fogadunk. Unjuk már nagyon a sült ellakrumpliit és megettem az utolsó darab csirkémet, ever!

Hozzászólásod ide írhatod:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.