Kihívások a modernkori szülők számára

Az új iskolában alapvető segédeszköz a Chromebook, Pocokék szinte minden órán használják. Amint felvették az iskolába, azonnal kapott saját gépet, e-mail címet, beállítást, tagságot… mivel otthon megszoktuk az online oktatást, elég könnyen vette az akadályokat ezúttal is és zökkenőmentesen állított be magának mindent a telefonján is, így most gond nélkül tudja már követni a tennivalókat, házikat, feladatokat.

Azt viszonylagos meglepetés volt viszont, hogy Kistinek is megvan mindez: például van saját iskolai e-mail címe, pedig olvasni és írni továbbra sem tud, és van tagsága is mindenféle platformokra, melyekre megtanították őket egyénileg belépni. Persze mindezekről az én “szószátyár” fiamtól semmit sem hallottam. A szülők minden esetre nem kell bajlódjanak vele, mindent az iskolában rendeznek, itthonra nem küldenek semmit.

A saját iskolai Chromebookokat az elsősök csak a második félévtől kezdik el használni és ennek most jött el az ideje. Ezt is onnan tudtuk meg, hogy a tanítónő tegnap délután küldött egy körlevelet, melyben arra kér bennünket, hogy a gyerekkel küldjünk be mielőbb egy kábeles fülhallgatót, lehetőleg mikrofonost, hogy majd a “listenning” anyagot tudják a gépről hallgatni s ne zavarják közben egymást. Sajnos itthon csak egyetlen, a célnak megfelelő, használaton kívüli eszközünk volt: amit Pocok a fiókja mélyére száműzött az Jégvarázs-mintája miatt (két nagy Elza díszíti kétoldalt a füleket… 11 éves korára egyértelműen le kellett cserélni). Ezt persze nem lehetett Kistire rásózni, nyilván meg se próbáltuk. Így felkerekedtünk fülhallgatót keresni.

Nem ismervén még a stratégiai beszerző-helyeket, betévedtünk véletlenül egy jókora (norvég mércével nagy, mert amúgy kb. Mures Mall méretű) bevásárlóközpontba, ahol boltról boltra járva röhögtettük magunkat azzal, hogy kábeles fülhallgatót kerestünk. Ki is gondolta volna, hogy annyira a wireless a menő már, hogy konkrét kihívás lesz hagyományos fülhallgatót találni. Végül az utolsó bolt utolsó sarkában mégis megleltük a fényképen lévő példányt, mely tökéletesen kielégíti Kistinek az egyetlen kritériumát: legyen kék. Nagy csoda, hogy az egy, amit találtunk, éppen ilyen, szinte írta rajta a nevét. A hangja amúgy elképesztő, a külső zajokat is egészen jól kizárja és sokkal olcsóbb volt, mint az a fülhallgató, amit Pocoknak vettünk otthon, az elzás helyett, s amely azonban ennél sokkal gyengébb minőségű is. Úgy látszik Norvégiában már tényleg senki nem veszi a kábeles változatot s így ezeket extra-olcsón be lehet szerezni. Iskolai használatra persze a wireless nem jó, mert ha egyszer bevitte a gyerek az iskolába, nem fogja ott senki töltögetni s számon tartani, hogy kié mikor merül le. Örülök, hogy végül mégsem álltunk teljesen lehetetlen küldetés előtt. Néha váratlan helyekről érkeznek a furcsa szülői kihívások…

Hozzászólásod ide írhatod:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.