Nem is olyan régen írtam arról a szerintem nagyon jól megszerkesztett rendszerről, mely szerint a norvég gyerekek, kevés indokolt kivétellel, a körzetük szerinti iskolába kötelesek járni. Ehhez képest pár napja olvastam a helyi sajtóban, hogy a törvényhozók egy része szabaddá szeretné tenni az iskola-választást mindenki számára azért, mert úgy gondolják, hogy így még magasabb minőségű oktatást lesznek kénytelenek az iskolák biztosítani, hiszen versenyben állnak majd egymással a diákok (s főleg a szülők – teszem én hozzá) kegyeiért. Az ellenkezők azt állítják viszont, hogy ez a döntés csak azt fogja eredményezni, hogy lesznek nagyon jó és és jóval gyengébb iskolák, s ami ennél rosszabb, idővel ki fognak alakulni etnikum-alapú oktatási intézmények, melyek jelentősen meg fogják nehezíteni a diákok norvégiai integrálódását. Ezt a folyamatot nem is olyan nehéz elképzelni, mert egyes bevándorolt népek olyan óriási létszámban vannak már jelen Norvégiában, hogy több iskolát is meg tudnának tölteni egy-egy nagyobb városban azok a gyerekek, akiknek ugyanaz az anyanyelvük: lengyel például, vagy orosz… vagy lassan akár román. Kíváncsi lennék, hogy mi a véleményed erről a témáról. Hagyj bátran üzenetet alább! 🙂