Ott tanultam meg úszni. Igaz, nem versenyszerűen, és nem is valami technikásan, de azóta is fennmaradok a víz tetején. Akkoriban még nem hordták a gyerekeket éveken át tanfolyamra, míg így is s úgy is s minden formában tudják szelni a habokat. Nyaranta kéthetes turnusokban meg lehetett tanulni úszni. Pont. Ennyi nekem pont elég is volt egy a klóros víz okozta komoly szemgyulladáshoz, tán ez vetett véget örökre az ígéretesen induló úszói karrieremnek. Meg is maradtam a kontykímélő lubickolásnál, sajnos. Most azt mondják, hogy tisztességesen úszni is meg lehet már a youtube tutoriálok segítségével tanulni, én ezt biza ki szándékszom próbálni.

Szóval mindig jó emlékek jutnak eszembe, valahányszor eljutok a városi uszodába. Sokkal jobban is szeretem mint a vikkendi ballont, mert itt melegebb a víz és nem olyan nagy a nyüzsgés. Most végre újra nyitott. Hamarosan meglátogatjuk. Gondoltam megosztom a programot s így én sem felejtem el.