Minden hónap harmadik hétvégéjén tartják, de sosem jutunk el, mert nem tudjuk számon tartani, hogy az mikorra is esik. Csak a sok hír, cikk és legenda tanúsítja, hogy bizony volna amit ott vásárolni. A decemberit azonban sikerült mégis beiktatni a fenyőfavásárlós szombatba és nagyon nem bántuk meg, hogy szétnéztünk.

Már ahogy megállsz a Rákóczi lépcső tetején, megcsap a varázslatos nyüzsgés hangulata. Hordókban ég a tűz, rotyog a zsírnakvaló és a forralt bor, a portéka pedig csupa csupa megkóstolni-, megcsodálni- és megvásárolni való. Állítólag most az előttünk álló ünnepre való tekintettel kicsit bővült kínálattal nyitották meg a vásárt és ezért is tervezték kétnaposra. Elragadó kezdeményezés. Mostantól valahogy csak meg kell jegyezzük minden hónapban, hogy mikor szervezik.

Közben nyereményjáték is volt. Minden vásárláshoz adtak egy-egy kitöltendő cetlit. Ki is húzták az István nevét, kétszer és nagyon aranyos dolgokat nyertünk: egy zacskó ínycsiklandó teát és három levendulával tömött karácsonyfadíszt. Úgy tudtunk örülni neki. Köszönjük szépen!