Mit tennétek az utolsó szabad héten?

Azt hiszem írtam már róla, hogy milyen boldog nyugodtsággal hagytam a hátam mögött a munkámat két éve, amikor a pocakom már túl gömbölyű volt ahhoz, hogy kényelmesen elférjünk az irodában az asztal mellett. Ez a békességes érzés az idei év elejéig tartott, mert már akkor azon kattogott az agyam, hogy még Karácsony előtt újra kell dolgoznom és akkor mi lesz a családdal, mi lesz a gyerekekkel?

Persze az elmúlt fél év alatt sokat fejlődtünk, nőttünk (bár én szívesebben mentem volna inkább össze…), sok minden megoldódott és könnyebb lett már csak azért is, mert Kisti is ügyesedett és Pocok is megszokta a délutáni programmal kiegészült iskolai életet. Működőképes tervem is van ráadásul a ránk lopakodó hétköznapokra. Mindenkinek helye lesz, jó helye és léteznek á, bé, cé megoldások. Most mégis minden más. Pocokkal 3 és fél évet töltöttem itthon és a változás természetesen jött, sőt vágytunk rá. Ő a gyermektársaságra volt kiéhezve és ezt az is tükrözte, hogy az ovi ajtóból vissza sem nézett rám, én pedig már nagyon kívántam az új kihívást, a szellemi munkát, a felnőtt társaságot. És még így is két nagyon nehéz évre emlékszem vissza, amikor a váratlan helyzeteket nem volt egyszerű kezelni.

Ahhoz képest most még maradnék, babáznék, élvezném a hivatali kötöttség teljes hiányát. Elégtétellel töltenek el a mindennapok és megfelelő mennyiségű kihívás éri az életemet. Nem unatkozom. Kisti pedig nem egészen két éves és szerintem rám van szüksége főleg mert az apukája számára random módon hol látható hol nem. Mégis kilóra megvétettem magam a román állammal havi 530 lejért, mint oly sokan mások. Kíváncsi lennék, hogy kiben mi játszódik le ilyenkor? Mindenki ennyire a szívére veszi az utolsó otthon tölthető hetet mely előbb-utóbb úgyis eljön, ha 23 havonta érkeznek a testvérek… Gondolod, hogy két hét múlva már sokkal nagyobb lesz a belső békém? Látni fogom, hogy működnek a dolgok és teljesen fölöslegesen idegeskedtem annyit? Kiderül, hogy nem is fölöslegesen indulok el reggelente, és tényleg hasznos munkára lelek? Működni fog a délelőtti üzemmód és elég lesz a délután a kölykökre? És amikor Istvánt október második felétől decemberig nem is látjuk? Az hogyan fog működni? Ez most nehéz. És nem mellesleg kihívás, jut eszembe. Azt pedig szeretem. Oké, gyomorideg, maradhatsz még 6 napot. De hétfőtől huss és ne is gyere vissza! 😉

Hozzászólásod ide írhatod:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.