Varsóban elveszett a Somló (ó a Somló)

LGT – A Kicsi, a Nagy, az Artúr és az Indián

Amíg te játszottál a téren,
Én billentyűket gyúrtam egy zongorán.
Táncoltam a kötélen és majdnem leestem,
S a nézőtéren rajtad nevettem.

Még tizenöt sem voltam,
S megőrültem már a dobokért.
Átestél egy kanyarón és egy diplomán,
Illemórán és tánciskolán.

És egyszer felgördült a függöny,
És szemben ült a tisztelt publikum,
Eljátszottunk mindent, amit addig tanultunk,
Kivéve, mit akkor se tudtunk.

A Kicsi, a Nagy, az Artúr és az Indián,
Minden hangot ismernek a zongorán,
És ha néha-néha ezt nem is hallod meg,
Mégsem vagyunk elcserélt fejek.

Prágában a csilláron is lógtak,
Autogramhoz egy rúzs volt a toll.
Kétszázezer ember, vagy egy meghitt klub,
Mindegy, hogyha szól a rock and roll.

Varsóban elveszett a Somló (ó a Somló),
És zárva volt az információ.
Locomotív-tortát küldött egy híres szakács,
S Chicagóban szólt a rádió.

Londonban szótárt reggeliztünk,
De jobban esett volna egy fasírt,
Indián egy medvetalpat rendelt áfonyával,
Józsi tegezett egy bölcs fakírt.

Roppantul gyűlölök repülni.
Én kimondottan tudom élvezni,
Szebbnél-rosszabb szállodákban töltöm életem,
Telefonkönyv lett már a fejem.

A Kicsi, a Nagy, az Artúr és az Indián,
Minden hangot ismernek a zongorán,
És ha néha-néha ezt nem is hallod meg,
Mégsem vagyunk elcserélt fejek.

Ültünk a járdán benzingőzben,
Friscóról meg született egy dal,
Egy-két elfelejtett szóban sosem volt hiány
És nem jött el az álomarcú lány.

Én csak a kék asszonyt szerettem,
És kotta nélkül játszom az életem.
A tengelykezű félember még mindig látogat,
De kértem már, hogy ringasd el magad.

A Kicsi, a Nagy, az Artúr és az Indián,
Minden hangot ismernek a zongorán,
És ha néha-néha ezt nem is hallod meg,
Mégsem vagyunk elveszett fejek.

Anna doktor ujja morze,
Írógépén nem volt zsé betű.
Az erősítő megremeg, ha Artúr közeleg,
A barázdáról leugrik a tű.

Hordjuk a bal cipőt s a jobbat,
Kezünk írja és játssza a dalt,
Én mondom a dallamát és te a szövegét,
Tolni kell a banda szekerét.

A Kicsi, a Nagy, az Artúr és az Indián,
Minden hangot ismernek a zongorán,
És ha néha-néha ezt nem is hallod meg,
Mégsem vagyunk elveszett fejek.

A Kicsi, a Nagy, az Artúr és az Indián,
Minden hangot ismernek a zongorán,
És ha néha-néha ezt nem is hallod meg,
Mégsem vagyunk elveszett fejek.

Hozzászólásod ide írhatod:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.