Óriási dolog hét esztendősnek lenni. Ebben az évben tanulsz meg írni, olvasni, elszámolni százharmincezer millió végtelenig. Most fog kiderülni, hogy mit jelent a házi feladat és hogy milyen nehéz is az a bizonyos iskolatáska. A két kis recés fogad után egyre több fog kibújni és ezek végigkísérik majd minden étkezésed mostantól a világ végéig. Büszkék vagyunk a jóságodra, a kedvességedre, a lelkiismeretességedre és a tiszta szívedre. Közben állandóan kételyek emésztenek: vajon ebben a híres első 7 évben adtunk-e elég útravalót, vajon lesz-e mit elővenni a tarisznyából akkor, amikor a legnagyobb szükség lesz rá? Egyáltalán, életrevaló-e az értékrendünk és át tudtuk-e adni neked úgy, ahogy reméljük? Megfeledkeztünk róla, hogy az évek ilyen sebességgel peregnek, és lehet, hogy jobban kellett volna igyekeznünk. Köszönjük, hogy jöttél, hogy velünk tartasz, hogy jókedveddel és morcogásoddal vidámítod a napjainkat, hogy gondos nővére vagy az öcsédnek. Isten éltessen sokáig, Drága Hercegnőnk!