Ez zajlott a hétvégén Szegeden. Mondhat nekem már bárki bármit, ebben a városban minden hétre jut valami érdekes rendezvény. Legalábbis eddig még sosem mentünk haza élménytelenül és ez nem lehet véletlen.

Még sosem jártunk csokifesztiválon, Pocokkal nagy izgalommal vetettük bele magunkat a tömegbe. Kicsinek bizonyult az Árkád alagsora, mert méltán népszerű rendezvényről van szó. Pralinék tömkelege, kézműves csokik, rengeteg csoki-szökőkút és néhány oda nem illő stand (bor, pálinka, cukor, sajt, rétes, keksz…). Egy dolgot hiányoltam nagyon: sehol sem árultak igazán forró, ínycsiklandó, feketén-sötétlő, megfelelően kesernyés forrócsokit. Elkortyolgattam volna egyet a nagy sodrásban, bár lehet, hogy csak a fejemben létezik ilyesmi és valójában sehol sem árulnak hasonlót sem. Hattól Molnár Ferenc Caramel koncert volt. Sajnos annyira pocsék az akusztika az Árkádban, hogy élvezhetetlenné vált a zene, de élmény volt közelről figyelni Caramelt, akit eddig csak tévében láttam. Hihetetlen, hogy 10 év távlatából még mindig a Jészívvel csalja a legtöbb könnycseppet a hajlongó tömeg arcára.

Pocok és Kisti kapott egy-egy csoki nyalókát. Pontosan egyforma, rekord idő alatt kebelezték be. Pocok amolyan nagylányos eleganciával, Kisti meg ruhacserélős maszattal. Mire észrevettük, begyúrta az egészet a szájába, majd a kezén maradt vastag ragacsréteget egy hirtelen mozdulattal rákente egyik csillogó kirakat üvegére. Ott hagytuk, elvégre csokifesztivál van, látsszék!

Ez a levendula bevonatos meggyes-mákos rétes maradványa a Kisti kezében. Életemben nem ettem semmi ehhez foghatót. Zseniális! Állítólag valami desszert második nagydíjat nyert vele Brüsszelben a feltalálója, egy nagyszájú kereskedő. Igen, kívülről mázzal bevonni a rétest fölöslegesen tesz hozzá egymillió kalóriát az édességhez, de ez a levendula ízű cucc mesés. Még jó, hogy felét Kisti lenyúlta.

Különleges mézet kínálnak az egyik standnál. Kóstolni is lehetett, végignyalogatta az egész család a teljes kínálatot. Végül ezt a kettőt vettük meg. Nagyon apró üvegcsék, gyakorlatilag három evőkanálnyi csokis méz és epres-csokis méz az egész, de aranyáron adták. Ilyet kellene gyártani, de vajon mi a csel? A tegnap kipróbáltuk tehéntúrós gombóc mártogatójaként őket. Eszméletlen! Csoki plusz méz… ki is gondolta volna.

Végül pedig itt a bizonyíték, hogy láttuk Caramelt énekelni. A háttérben már javában zajlanak az előkészületek a drága luxuskocsi csokival való bevonására. Ezzel világrekordot akartak dönteni. Itt még csak vastag nejlonréteggel próbálják megóvni attól, hogy majd heteken át csokigőzt pufogjon ki.

Ha legközelebb megneszeled, hogy a környéken csokifesztivált tartanak, ne hagyd ki. Nagyon édes-érdekes családi program.