Az anyaság(om) fénypontjai

Vakáció. Fél tíz. A Kicsi már a délelőtti álmát látja (mert fél hétkor kelt), a Nagy erősen hercegnősmemóriakártyázni akar, Anya végre elszalad fogat mosni előtte. Közben gyorsan a vécére is leül, ha már nagyon sürgős. Zúg a fogkefe, zúg a mosógép. Szalad a Nagy, hogy Anyaaaaaa cseng a telefonoooood. Természetesen a töltőn, a ház másik felében. Futás nadrágletolt üzemmódban, hogy a Kicsit ne ébressze fel a csengőhang. Mázli, hogy Apa az, csak érdeklődni akart, hogy megvagyunk-e, így meg lehet kérni, hogy tartsa egy percet, míg köpök, felhúzom a nadrágom, lehúzom a vécét, becsukom az ajtót. Az ilyeneken aztán még órákat tudok röhögni. Magamban, magamon.

Meg kellene tanítani végre a Gyereket telefont kezelni. De ez már a tegnapi történet.

Hozzászólásod ide írhatod:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.