Az állami tej és kifli programról

Amikor bevezették, nekem kívülállóként jó ötletnek tűnt. Aztán egyebet nem hallott az ember, csak hogy az ország másik részében lévő cégek nyerik meg az amúgy megyénként kiírt közbeszerzési kiírásokat, ezért sosem friss a pékárú sem és a tej helyett is sokszor fura alternatívákat szállítanak. Az idegenek kedvéért, ez egy állami program, mely a 4 órás óvodásokra (nem értem, hogy a napközire miért nem…) és az elemi iskolásokra (nullától negyedik osztályig) vonatkozik és amelynek keretén belül minden gyerek ingyen kapja a tízórait: egy kiflit és egy pohár tejet. Adott ponton almáról is szó volt, de ebben az évben ilyet még nem láttunk. Mindegy, Pocok úgyse enné meg. Mesélte a sógornőm, aki óvónő egy határ menti kisebb településen, hogy ők sokszor kapnak kekszet kifli helyett, mert az jobban áll, és a tejet néha túrórudival helyettesítik (még ez a jobbik eset), vagy egy időben háromszög-sajtot kaptak a gyerekek. Végül is az is tejtermék, mit számít, hogy tele van egészségtelen olvasztósókkal… Mivel a várostól úgy 40 km-re vannak, nem csoda, hogy tartósabb megoldásokban részesülnek. Csakhogy nem erről volt szó, és ez is bizonyítja azt, hogy mennyire sántít az egész.

Mivel Pocok napközibe járt, mi csak most, előkészítő osztályban találkoztunk a programmal. A saját tapasztalatunk is lelombozó. A kiflit Tordáról hozzák. Ropogósan finom még soha nem volt. A csomagolása is eleve olyan, hogy ha jobban megfogod, akkor a zacskó szétjön, szóval szárad benne a kifli rendesen. Ráadásul a törvény értelmében a gyártótól több mint 35 km-re lévő településekre csak hetente kétszer kötelesek szállítani. Torda pedig messze van. Az a kérdés, hogy amikor itt a sok pékség a városban, akkor miért kell a Kolozs megyei kiflit enni, amely ezek szerint szállítással együtt olcsóbb, szóval el sem akarom képzelni, hogy miből s hogyan készül? Közben nagy a közfelháborodás, hogy a gyerekek nem eszik meg, játszanak vele, eldobják rugdossák. Hát ha egyszer nem finom. Éhen kell legyen halva az a gyerek, aki tényleg megeszi… Olyat is hallottam, hogy hangyás volt a kifli. Ezt még szerencsére nem tapasztaltuk.

Tej és kifli program - pohár Milli tej
Iskolatej
Tej és kifli program - megaludt Milli tej
Egy héttel a lejárat előtt, hűtőben megaludt iskolatej

A tejjel még rosszabb a helyzet. A fényképen is látszik, hogy ennek a pohárnak a szavatossága november 14-én jár le. Amikor Pocok hazahozta a suliból, én rögtön betettem a hűtőbe. Onnan vettem ki hetedikén, hogy beletegyem valami ételbe. Amikor kinyitottam, a tej meg volt aludva. Egy héttel a lejárat előtt. Meggyőződésem, hogy ha egyáltalán minőségi terméket ad ki a gyár a kapuján, akkor nagy eséllyel nem hűtve szállítják, vagy ha mégis, akkor a suliban tuti nem hűtőben tárolják. Az osztály megkapja valamikor a délelőtt folyamán, aki nem kéri külön, hogy meg akarja inni, annak hazamenetelkor a kezébe nyomják, mert jár és mert az igazi tízórait amúgy szerencsére itthonról pakoljuk.

Felmerül tehát a kérdés, hogy kinek jó ez a kifli-tej program azokat a cégeket leszámítva, akik megnyerik a szállítás jogát (melyet rend szerint el is veszítenek, mert folyton panasz érkezik, hogy selejtes a termékük). Hála a Jóistennek a gyerekek nagy részének kijut az a szendvics, amit tízóraira kell vinni. Aki pedig az állami kenyeret kell egye, azt igazán sajnálom, mert sokra nem megy vele. A megoldást abban látom, hogy a szociálisan rászorulók kapjanak csak állami támogatást, de az legyen tisztességes és hasznos. Adjanak két gyereknek osztályonként, de valami értelmest. Ha lenne az iskolákban menza, akkor megoldható volna, hogy a rászorulók ott ingyen ehessenek. De ez a következő száz év Romániájára túl futurisztikus elképzelés. Azért az minden esetre mégiscsak felháborító, hogy az állam által biztosított dolgoktól betegek lesznek a gyerekek. Olyat hallottam, hogy hasmenést kapott a tejtől. Azóta nem engedem, hogy Pocok megigya itthon. Inkább elöntjük vagy belefőzöm az ételbe. Ez megint a nesze semmi fogd meg jól, ami miatt tapsolni kellene Bukarestben s éltetni a mindenkori kormányt.

Kiegészítés: 2016 márciusa van most, és a héten két jelentés is érkezett az ország különböző részeiről arról, hogy a gyerekek megbetegedtek az iskolatejtől. A legdurvább, hogy itt mindenki hibás. Amint említettem, a mi sulinkban sem tárolják hűtőben az amúgy nem tartós tejet, mégsem áll ki egyetlen pedagógus sem a diákok mellett, nem születnek feljelentések. Odaadják a gyerekeknek, bár ha jól értettem nem bátorítják őket, hogy megigyák. A mi osztályunkban legalábbis kimondottan csak hazafele menet kapják kézben a diákok a zárt pohárkákat. Megvárjuk, hogy kórházba kerüljön a banda fele. Majd akkor lehet csodálkozni, hogy jé, baj volt a tejjel… Idehaza már lassan a főtt ételbe se merem beletenni az iskolatejet. Ilyesmire van pénze az államnak. S még meg is veregeti érte sűrűn a saját vállát.

2 hozzászólás Új írása

Hozzászólásod ide írhatod:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.