Tummy Tub – a tapasztalat

Egész évben akartam írni a Tummy Tub-os fürdetéseinkről, nem tudom, hogy mi tartott ilyen sokáig.

Pár évvel ez előtt hallottam róla először, és akkor egy bejegyzésben megörökítettem azt a szándékomat, hogy a kettes számú babával mindenképp ki akarom próbálni a fürdetővödröt. Nem volt könnyű feladat beszerezni, mert úgy egy évvel ez előtt, amikor aktuálissá vált a dolog, szinte sehol sem volt készleten a román honlapokon. Sőt, Magyarországon még nehezebben akadtam rá. Végül csak sikerült beszerezni úgy, hogy állványt is rendeltem mellé, de felhívtak, hogy csak rózsaszín van mégis, zöld nincs. Hát, mondom, akkor még érdeklődünk. Valami miatt úgy gondoltam még, hogy a lányos színek a fiú-világban túlságosan… liberálisak. Azóta megszületett a fiam, és láttam már pink pizsiben nem is egyszer. Cuki volt.

A Tummy Tub-ot végül, állvány híján, egy fedeles szennyeskosárra állítva használtuk, mert azért az fontos, hogy ne kelljen hozzá hajlongani. Míg a köldökcsonk nem pottyan le, addig sajnos nem lehet vödörben füröszteni, mert ugye azt a részt nem érheti víz. Kiskádban valószínűleg kevés vízzel ezt a kérdést meg lehet oldani, ezért az elején megjelentek a kételyek a fejemben arról, hogy talán nem kellett volna innovatívkodni. Aztán csak eljött a nap, vagyis az este, amikor beleengedtem a Kisfiam a vállig érő vízbe. Arra gondoltam, hogy majd most jön a békesség.

Ordítás jött. Másnap is. Harmadnap is. Negyedszerre viszont már egészen megbékélt a helyzettel, és onnan kezdve nagy barátságban voltunk az esti pancsival. Sőt, hamar elkezdte a kicsi kezével a vizet is simítgatni, látványosan jól érezte magát. Azt hiszem, hogy sok múlott azon, hogy én is megtaláljam a jó fogásokat és hogy ebből kifolyólag ő is biztonságban érezze magát. Sajátságos a vödör-fürdetés technikája, mert a gyereket az álla alatt kell támasztani egy kézzel, a másikkal tudod mosdatni. Én amúgy végig úgy éreztem, hogy biztonságban van a gyerek és nem lesz semmi baj. Aztán hetekig ez volt a fő attrakció. Mindenki, aki estefele járt nálunk látogatóban, látni akarta a babát a vederben. Emlékszem, hogy Anyósom például nyelt nagyokat, látványosan tartotta az egy lépés távolságot. Aztán hazautazott, aludt rá vagy tízet és két hét múlva felhívta a fiát, hogy hagyjuk már a csodába azt a vidert, mert a gyerek ki fog belőle borulni. Persze István elmagyarázta neki megint, hogy ez tudományosan bizonyítottan ideális megoldás stb… de a Mama szerintem végül akkor nyugodott meg igazán, amikor három hónap elteltével jött a hír: Kisti kinőtte a vedret. Amúgy fél éves korig ajánlják, de a mi Fiúnk ekkor már annyira nagy és erős volt, hogy a lábaival tolta felfele magát és tényleg ki akart szökni. Végül elővettük a Pocok régi kiskádját, mely a maga módján szintén különleges és hasznos, s melyről egyszer írni fogok még.

A Tummy Tub pedig felkerült a padlásra, mert mindenképpen elő fogjuk venni a következő gyerek(ek)nél is. Végül beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Most már saját tapasztalatból mondom, hogy remek találmány, és érdemes kipróbálni. Még akkor is megéri az árát, ha csak pár hétig fürdetsz benne, ahogy mi. Azt viszont el tudom képzelni, hogy a kis súllyal született babáknál vagy a koraszülötteknél még jobban kihasználható. Anyai értékelésem: ***

Egy hozzászólás Új írása

Hozzászólásod ide írhatod:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.