Ezt a rózsát (tökéletesen hamvas állapotban, csak éppen későn jutott eszembe lefotózni) Pocok a múlt héten kapta egy kisfiútól az oviban. Dadusnéni vízbe tette, így hoztuk délután haza.

 Kijártam a 12 osztályt, de emlékezetem szerint soha senki nem vitt nekem oviba/suliba rózsát. Hetedikben márciusegyre igaz, hogy kaptam Ferkótól egy illatos jácintot és egy márciuskát, na de rózsát… ráadásul pirosat… István azt mondja, hogy ő sem vitt soha egy lánynak sem (elég szomorú…).

Azt a vak is látja, hogy 

Pocok nagyon népszerű kislány az oviban. Szokta is mondogatni, hogy őt mindenki szereti. Nincs olyan nap, hogy valamelyik fiúcska ne lepné meg egy rajzzal. Az utóbbi időben a szívecskék is kezdnek megjelenni. Na de rózsa… ráadásul piros…

Most jövök rá, hogy milyen jó érzés a szülőnek, amikor szeretik a gyermekét. Apa persze készíti a kérvényt a fegyvertartási engedélyre! 🙂