Itthon van István. Ez a kijelentés egyéb jeles alkalmak mellett a május egyre sem szokott igaz lenni. Jobb program nem lévén kicaplattunk a Maros partra. Nem az eremdéesz és nem a gulyás miatt. Csak úgy, sétálni. Pocok ugrálóvárazott, mézespogácsát sütött, “rurkózott” (a Lurkó Kuckó által szervezett kézművességet nevezi így), kiderült, hogy csak akkor érdemes logopédushoz vigyük, ha rádióbemondónak vagy papnak készül, egyébként elhanyagolható már a beszédhibája, beszélgettünk baráttal (Kinga, milyen volt a koncert?), Kisti pedig élvezte élete első tömegrendezvényét. Vacsorára jóllaktunk a Testvérem legelső lasagne-jával. Én se tudtam volna jobbat sütni, sőt. 🙂 Úgy érzem, hogy minden olyan szép. 🙂
Jól esett a szivem csücskének, hogy megemlitettél a bejegyzésedben. Köszi 🙂 A koncert….jó volt….De megsugom, hogy igazándiból sokkal jobb volt a Veletek való találkozás 😉 , mert ugye kaptam Annácskától “MondaKinga“-ás puszit s a Kisti huncut mosoljai az már csak ráádás volt.
KedvelésKedvelik 1 személy
Nekünk is nagyon jó volt találkozni veled. Pocok szokott emlegetni. 🙂 MondaKinga. :)))
KedvelésKedvelés