Szopizás közben jól lehet haladni az irodalommal (vagy kényelmesebb napokon az aktuális sorozatrészekkel), bár többnyire ez mostanság számomra babakönyveket jelent. Mégis becsúszott a listára ez a régen a polcomon várakozó levélregény. Bizony, a Kedves Néném óta én sem olvastam ebből a műfajból semmit. Ugron Zsolna első regénye, az Úrilányok Erdélyben egyáltalán nem nyerte el a tetszésem, ezért egy kicsit félrehúzott szájjal fogtam neki olvasni, de hamar kiegyenesedett, sőt tátva maradt a szám. A levelek izgalmas sorrendben követik egymást. B. leveleit akár egy bizonyos ismerősöm is írhatta volna. Amíg olvastam, folyton ez járt az eszemben. Érdekes, hogy mennyire meg lehet formálni leírások nélkül egy számomra oly szimpatikus embertípust.
A novellák egyenesen zseniálisak. Őszintén, mikor olvastál utoljára novelláskötetet? Az ilyesminek nem fog neki csak úgy az ember. Ezért is esett olyan jól. A rövid történetek mindegyike kerek és érdekes. Több figyelmet kell szentelnem ennek a műfajnak.
Végül pedig tanultam egy új szót. Szerelemféltő. Mostanig nem volt része a szókincsemnek. Gyanítom, hogy ezentúl sem fogom sokat használni. A magyar értelmező szótár szerint a jelentése: “A kedvesének gyanított vagy csak képzelt hűtlensége miatt nyugtalankodó, háborgó.” Úgy gondolom, hogy a könyvhöz címként egyáltalán nem talál és nem fedi azt, amiről benne írnak. Ennek ellenére tetszik ez a kifejezés. Olyan nagyon szépen magyar. Érdemes ízlelgetni.
Kölcsönvett Kincsek 
Az Úrilányokat kb. három oldal után letettem, annyira ostobának találtam. Viszont a szerzővel láttam egy beszélgetést, nagyon szimpatikus volt, és mintha maga is ujjgyakorlatnak minősítette volna azt a művét, mert az volt a benyomásom, hogy a történelmi regényét illetően meg nagyon felkészült. Lehet, hogy a novelláit meg kéne szerezzem.
KedvelésKedvelik 1 személy
Nekem is butácskának tűnt, de általában nem hagyok abba könyvet, ez pedig ritka nem praktikus szokás. 🙂 próbálom edzeni magam mégis. Az a baj, hogy az Ulpius ház egyáltalán nem ujjgyakorlatnak reklámozta a regényt és anno a csapból is az fogyott aztán vették is mint a cukrot nem ujjgyakorlós áron… Na de ez márt a “szemét” marketingeseket dicséri. 🙂
KedvelésKedvelés
Hát, és is ritkán, de ez az a kategória volt. Pedig nyaraltam éppen… Jah, hát Ulpius! Azért akad jó is köztük, csak helyükön kell kezelni őket. Jó olvasást! (Már ha van rá időd a bébi meg a KISASSZONY MELLETT!
KedvelésKedvelés
Szeretem amúgy az Ulpius könyveket, mert ahogy mondod, a legtöbb nyaralásnál tökéletes. Olvasni van idő, másképp nem tudok elaludni, csak ha végelgyengülés köröz, de most a baba s a parenting könyvek vannak soron, úgy érzem most azoknak van itt az idejük. Szóval a szórakoztató irodalom pillanatnyilag jegelve. :)) Te mit olvasol épp?
KedvelésKedvelés
Nálam van egy Ferenc Ferdinánd életrajz. Érdekes embernek tartom, eléggé félreértelmezett – vagy inkább ismeretlen, amolyan sötét lova – a történelemnek, noha mindenki tudja, ki volt.
De mostanában nem olvasok sokat – régen igen – valahogy nekem sem annak az ideje van itt. minden olyan ideiglenes. És most épp a munka miatt fogok végelgyengülésig jutni. Babázni értelmesebb dolog.
KedvelésKedvelés
Ne hagyd magad! A munka az csak munka. Lefogadom, hogy úgysem hálálják meg kellőképp.
KedvelésKedvelés
Hát nem nagyon.
KedvelésKedvelés
A hiradoban rendszeresen mondjak, hogy valaki szerelemfeltesbol szurta le az elettarsat. Sajnos nekem errol a szorol mindig ez jut eszembe, meg a hozza tartozo kepek, ahol tobb szal hajuk van eppen, mint foguk az illetoknek, es valahogy furan, nem odavaloan hangzik ez a fennkolt kifejezes, ha hallod mit vagnak a rokonok aztan elo musorban egymas fejehez. :))
KedvelésKedvelés
Ja, a szerelemféltés nálam is = őrködés a tulajdon felett. Vagyis a szerelem szó ez esetben törlendő.
KedvelésKedvelés
Ezek szerint mégsem nézek elég híradót. 🙂
KedvelésKedvelés
MIlyen fura. Nem is jutott eszembe a híradó. De most, hogy mondod, tényleg igaz… :))) Ez a magyar nyelv…
KedvelésKedvelés