Az Urgent Curier szörnyen gáz

Tegnapi sztori, s akivel azóta beszéltem, az tudja már a történetet, mégsem mondtam el annyiszor, hogy kiadjam a gőzt, ezért leírom ide is, hátha mások tanulnak belőle. Azt előre elmondom, hogy ha futárcégek szolgáltatását szoktad igénybe venni, akkor a saját imázsod érdekében, ne fordulj SOHA az Urgent Curier-hez. Egy termék eladása ott semmiképp sem ér véget, hogy a vevő ráklikkel a Kifizetem gombra. Azt pedig, hogy milyen formában kerül hozzá a terméked még nagymértékben befolyásolja a rólad alkotott véleményét.

Megrendeltem a babakocsit a hétvégén. Majd, ha István összeszereli s lökök rajta kettőt, tuti írok róla véleményt, addig is csak remélem, hogy jól választottunk. Tegnap reggel e-mail érkezett a webshoptól mely szerint átadták a futárnak a rendelést. A délelőtt folyamán pedig az Urgent Curier írt sms-t, hogy délután szállítanak csomagot. Meg is lepődtem a gyorsaságon s örültem, hogy amúgy is otthon lettem volna, így simán át tudom venni.

Kettő körül telefonál egy román hang, tudatja, hogy 3 csomagom van a kocsijában, s kérdi hogy otthon talál-e. Mondom persze, jöjjön. Najó, de hová jöjjön? Elmagyarázom, hogy merre keressen, miről ismeri meg a házat. Erre az a válasz, hogy azt ő nem fogja megtalálni, menjek le az ajtóba tíz perc múlva integetni. Mondom hogy az nem fog megtörténni, hogy én kilenc hónapos terhesen örömmel szambázok három emeletet le s fel csak úgy, csengessen az interfonon s jöjjön szépen az utolsó emeletre. Hát de tudom én hogy nekem HÁROM csomagom van??? Ki fogja azt felcipelni a harmadikra? Mondom, én tuti nem, arra ne is számítson. Sajnálom, de ez a helyzet, pocak, lépcsők, oldja meg, ő a futár nem én. Erre azt mondja nagy hetykén, hogy na majd meglátjuk, s leteszi a telefont.

A hátteret nem ismerők számára kettő megjegyzésem van. 1. Nagyon könnyű megtalálni a házunkat, ha már az utca megvan, mert nagy, narancssárga, van előtte egy jókora parkoló és kitáblázott szépségszalon működik a földszinten. 2. A 3 in 1 kategóriás babakocsik közül kiválasztottam egy meglehetősen könnyű vázút, mert nekem kell majd egyedül cucókáznom vele a következő években az emeletek között, és a súly fő szempont volt. Szóval a HÁROM csomagom nem lehetett száz kiló, még ötven sem, még húsz sem.

Fél óra múlva újra csörög a telefonom (persze nekem közben jól felment a cukrom, alig tudtam lecsillapodni, mérgemben még ki is sepertem a házat…), a futár az. Mondja, hogy itt van a ház előtt, de csak akkor hozza fel a dobozokat, ha biztosan elő van készítve rá a pénzem, mert ő pusztán nem mássza meg az emeleteket. A pofátlanság netovábbja… Mostanság többnyire kártyával fizetek minden rendelést, de mivel ezt a webshopot nem ismertem és szokatlanul nagy összegről beszélünk, jobbnak láttam az utánvétes megoldást. Mikor valahogy meggyőztem, hogy a borravalója biztonságban van, na akkor felcsengetett és két körből felhozta a dobozokat, közben szuszogott erősen, nem kért vizet és mérgelődött, mert a sok pénz nem fért bele az övtáskájába. Bocsi, így adta az automata. Végül jóformán nem is köszönt s elviharzott.

Aztán eszembe jutott, hogy úgy fél éve online rendeltünk 4 gumit a kocsinkhoz, melyek ugyancsak az Urgent Curier-rel érkeztek. Akkor, mivel előre ki volt fizetve a szállítmány, felszólt a futár, hogy menjek le megtartani neki az ajtót (három hónapos minipocival ez nem tűnt még akkor kaszkadőrmutatványnak), ott helyben aláíratta velem az átvételi elismervényt, a gumikat begördítette a lépcsőházba és már ott sem volt. Cipelhettem fel őket egyenként a harmadikra, hogy lehetőleg senki ne vessen rájuk szemet míg Férj haza nem ér a kocsival.

Mondom még egyszer, csak akkor dolgoznék én együtt az Urgent Curier céggel, ha egyáltalán egyetlen alternatíva sem volna a piacon. De mivel a román posta sosem fog csődbe menni függetlenül attól, hogy mekkora veszteséggel dolgozik (apropó, hallottad, hogy idén ráadásul nyereséges volt évtizedek óta először?), azt hiszem ez a veszély nem áll fenn.

5 hozzászólás Új írása

  1. Imola szerint:

    én utálom itt is a postát, lassú és megbízhatatlan! a futárokkal általában nem volt soha gondunk, de a múltkor az egyik 3 betűs (annyi van, hogy most nem ugrik be és egyiket sem akarom megrágalmazni igaztalanul) a Brendonból rendelt hatalmas dobozunkkal (benne volt a tricikli meg még egyéb is) nem várt 10 percet, hogy hazaérjünk (azzal a dumával, hogy ő addigra már hét határon túl lesz), hanem lerakta Lidl parkolójába, mert oda tartottunk egyébként, aztán Pisti alig győzte hazatolni a babakocsival, én meg hozhattam a hordozóban Balázst, még jó, hogy nálunk volt.

    Kedvelés

    1. szerendipity szerint:

      A futárok mindig nagyon sietnek, mondjuk erről szól a munkájuk. De ez nem jelenti azt, hogy úgy szabad futniuk, hogy közben a munkájuknak csak a felét végzik el…

      Kedvelés

  2. Reka szerint:

    Nagyon szeretem a gyorspostakat, mert altalaban tenyleg gyorsan, mukk nelkul, BORRAVALO NELKUL hoznak-visznek mindenfelet, es annyira sok a webshop, ami veluk szallitja, hogy csak na, engem inkabb megnyugtat. Altalaban meg el is dumalunk, mindenki mindenkinek jo napot kivan, csak ugy behozza es kerdi, hova tegye, mert nehez… stb. Aztan kulde apum gyorspostaval 100 lejert egy utlevelet, ami 9 napon keresztul jott. (Csak mellekesen, mert fogok blogolni rola: az amerikabol rendelt Hypnobabies kurzusom 3!!! nap alatt az orszagban volt) Aztan meg kuldtem en valami csomagot, papirokkal, es “Szigoruan a sajata kezebe, alairassal, szemelyivel”, amitol garantaltak, hogy az otthoni gyorsposta szolgalat, es nem a roman posta fogja kiszallitani. Par nap mulva apum a szomszedtol kapta meg, egy ficko beadta lazan a rossz cimre, es elsuvitett. Nekem a neten kiirta, hogy leelenoriztek a szemelyijet, es megvan az alairasa az atadasrol. Habzott a szam. En a helyedben nem csak hogy banira pontos osszeget nyomtam volna a kezebe es csapom az ajtot ra, hanem meg irnek is egy szerelmeslevelet/emailt az urgent curiernek. Mert ha nem szallitjak emeletre, azt ki kell irjak, es bele kell egyezzel. Ja, es ne mondja mar, hogy a gyorspostanak nincsen gps-e a kocsiban, mert az mese.

    Kedvelik 1 személy

    1. szerendipity szerint:

      Jól megmondtad, Réka. Igazság szerint, amíg a futárt vártam, mérgemben tíz helyre fogalmaztam a panaszlevelet magamban: a futárcégnek, a cégnek ahonnan vettem, üzleti fórumokra, hogy senki ne dolgozzon soha velük… de közben egyre inkább úgy éreztem, hogy csak kikacagtatnám magam. A felháborodott HP-ket nem szokták komolyan venni úgysem. Ezért maradt a blog… s persze telefonon mindenkinek aki meghallgatott, hogy kiengedjem a gőzt. :))) Szerinted érnék én valamit a panaszlevelekkel? Végül is felhozta, nem esett kár, csak az a fél óra mérgelődés nem jött jól.

      Kedvelés

Hozzászólás a(z) szerendipity bejegyzéshez Kilépés a válaszból

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.