Szilágyi Domokos – Nyár

A nyár felénél tartunk. Tudom, hogy a kalendárium nem felel meg az évszakoknak, és hogy gyakorlatilag a tavasznak június 21-én van vége, tehát a félidőt is messze kell (szerencsére) keresni még, de nem tehetek róla, ilyenkor némileg nosztalgikussá változom. Azt mondom, hogy ha mostanig csak bemelegítettünk, ha nem éreztük azért még úgy, hogy a strandon volna a helyünk, ha még nem kerítettük időt a pihenésre és a szabadságra, akkor most van itt a nagy pillanat: augusztus végéig tessék mindent betervezni! Mert hiába mesélik, hogy még szeptemberben is bőven van meleg, hogy az ősz ugye huszadikáig nem jelentkezik, azért már nem kellemes a kinti víz és már hűvösek olyankor a reggelek. Azt, hogy időközben mit csinál Lőrinc a dinnyével, jobb ha le sem írom, de talán úgyis tudod. 😉

Legyen hát ez a nap egy mérföldkő a nyarunkban. Most még belefér mindaz, amire nem szeretnénk az esős októberi reggeleken azt mondani, hogy de jó lett volna akkor, és milyen kár, hogy most nem lehet… Tessék felkapni a selyemruhát! Legyen boldog a nyarunk idusa!

Szilágyi Domokos – Nyár

Hajadon füzek, búzabóbiták –
csupa illat és virág a világ,
csupa mosoly és csupa kedv, csupa
libegés: lányokon selyemruha –
emitt a pipacsok:
piros kis pamacsok,
amott, az ég alatt
pisze szellő szalad,
a felhő szétszakad,
s látszik egy kék falat
égbolt – alatta sirül el a nyár,
s pacsirtaszóval frissen kiabál:
– Én játszom ugyan,
de ti
vegyetek komolyan.

Hozzászólásod ide írhatod:

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.